pár perce megfogalmazódott bennem valami, de mire beléptem elfelejtettem.
valami olyasmi volt, hogy utálom, ha beleszólnak az életembe, főleg úgy hogyha nemis ismerik se a hátteret, se engem. úgy igazából. könnyű okosnak lenni, meg kritizálni, nekemis nagyon megy, tudom pontosan hogyműködik, de azért nem kell túlzásbavinni. a legjobb ha elmondod mi a helyzet, és kételkednek az érzéseidben, szintén azok az emberek akik faszt se tudnak rólad. ilyenkor egy kisebb világ omlik össze benned, mikor a barátaid, vagy annak gondolt emberek lekicsinylőenmondják, hogy PERSZE, ÉRDEKES..EZ NEM ÍGY VAN.. igen, ők jobban tudják mit miért csinálok, mi zajlik le bennem.
utálom.
